Kis- és középvállalkozások a válságban

Az IT-költségek racionalizálása mint a válságkezelés eszköze

"Amikor a szomszéd munkanélküli lesz, az recesszió, amikor te leszel az, akkor az depresszió? " mondta Harry S. Truman mély együttérzésében az amerikai néppel a gazdaság háború utáni újjáépítésének idején.

Ez az idézet árulkodik arról, mennyire sokféle lehet egy válságos gazdasági helyzet megítélése személyes érintettségtől függően ? a recesszió, a világválság vagy éppen a világvége más és más reakciókat vált ki a társadalom és a gazdaság egyes szereplőiből. A Publicus Research által a Pont ez Holding Kft. megrendelésére végzett, 583 cégvezető megkérdezésével végzett kutatás többek között a hazai KKV szektor válságképét, és a válság üzleti működésre gyakorolt hatását vizsgálta. A kutatás súlypontját az IT beruházások és fejlesztések adják: az IT irányú költések visszafogása természetes lépés, de az informatikai felszereltség a jövőbeni versenyképesség és az innováció záloga egyben, ezen kiadások drasztikus visszafogásával a cégek könnyen maguk alatt vághatják a fát. Az optimális egyensúly megtalálása a jelen gazdasági körülmények között azonban nem könnyű feladat.

A megkérdezett cégvezetők közel háromnegyede (74%) gondolja úgy, hogy Magyarországot már elérte a válság, 14%-uk szerint a java még hátravan, és csak elvétve akad olyan, aki azt gondolja, hazánkat elkerüli a válság (1%). A kérdésben a leginkább borúlátóak a bevételeik szerint évi 10 és 25 millió Ft közötti árbevétellel rendelkező cégek vezetői, közülük 27% gondolja, hogy a válság csak a jövőben ér Magyarországra ? ők tehát a jelenleginél nehezebb időszakra is számítanak.

Válságérzékelés tekintetében nemcsak a bevételek és a bevételi várakozások különböznek, hanem az is, ki mennyi ideig ?tervez? a válsággal. Minél több alkalmazottja van egy cégnek, vezetője annál inkább gondolja, hogy elhúzódó válság ez a mostani, akár egy évnél is tovább tart. A legnagyobb létszámú, 20 fő fölötti cégeknél azonban ez a tendencia megtörik: a cégvezetők ebben a körben az átlagnál jóval kisebb arányban számítanak hosszú válságra.

Kérdés, hogy a válságról alkotott kép milyen hatással van a vállalkozás mindennapjaira, hogyan épül be a tervezésbe és a fejlesztések megvalósításába. Nem meglepő, hogy a leggyakoribb reakció az éves üzleti tervek újragondolása ? rendre természetesen a takarékosság jegyében. A cégek döntő többsége a túlélés jegyében tervezi a 2009-es évet, kivár, és a kedvezőbb gazdasági környezet reményében átmenetileg az életben maradásra állítja be működését.

Tíz válaszadóból hét (72%) az üzleti tervek válság-kompatibilis alakításáról számolt be, új költségvetések születtek. A 10 millió forintnál alacsonyabb éves jövedelemmel rendelkező cégek kategóriájában a legmagasabb (31%) azok aránya, akik nem módosították várakozásaikat. Ebben feltehetően az is közrejátszik, hogy ebben a körben a leggyakoribbak a rögzítetlen várakozások, és a legkevésbé jellemző az üzleti várakozások piaci környezethez igazítása. Üzleti tervet azok háromnegyede (75%) is változtatott, akik beszerzési feltételeiket egyelőre változatlannak ítélik.

A KKV-körben 2008-hoz képest 49 százalék bevétel-visszaeséssel számol 2009-ben, és csupán egytized (11%) bízik a növekedésben. A részletesebb bontásból kitűnik, hogy azok, akik üzleti terveiken nem változtattak, a bevételeket illető stagnálásra számítanak. Az üzleti tervükön nem változtatókon belül a tervmódosítókhoz (23%) képest kétszeres azok aránya, akik bevételeik változatlanságára számítanak (54%). 

A válság előtt tíz kis- és középvállalkozásból négy (41%) tervezett informatikai beruházást 2009-re.

A fejlesztéseket tervező cégek 58%-a a válság hatására változtatott tervén, és csak minden negyedik cég (41%) tartott ki a 2009. évre eltervezett informatikai fejlesztések mellett.

A válság hatására az IT beszerzéseiket újragondoló cégek közül 71% csökkentette a beszerzésre szánt összeget ? folytatja a beruházásai, csak kisebb kerettel. További 23% ugyancsak fejleszt, de beszerzéseit más tartalommal tölti fel. Mellettük 4% nyilatkozta azt, hogy fenntartja fejlesztési igényét, csak a megvalósítást halasztják el. Csupán 7% azon cégek aránya, melyek teljesen sztornózták a 2009. évre előirányzott IT fejlesztéseket.

Azon cégek között, melyek alacsonyabb költségvetésből valósították meg IT beruházásaikat, különböző költségkímélő lépéseket látunk. Tíz cégből jóformán 9 visszafogta az eszközbeszerzéseit (88%), és minden második igyekszik spórolni a programfejlesztésekkel és frissítésekkel (51%). Nagyságrendekkel kevesebben fogják meg a kiadásokat az üzemeltetés környékén (21%) és a humán oldalon (18%).

Szerencsés aránynak tűnik, hogy a cégek mindössze 7%-a állt el a 2009-re tervezett IT-beruházásoktól. A cégek döntő többsége így vagy úgy, de igyekszik a kívánatos fejlesztéseket végrehajtani. Egy cég informatikai háttere minden munkafolyamat alapjául szolgál, a vállalkozás mindenapjait olyan mélyen járja át, hogy az ezekben történő visszalépés tovább ronthat a helyzeten. Az informatikai iparágak dinamikus növekedésével az egy helyben állás is visszalépésnek bizonyulhat, miközben egy géppark vagy informatikai háttérrendszer szinten tartása is komoly befektetéseket igényel.

mqyjvvbjykh - 2010-04-22
LB5mVA fbccqvhtucqt, [url=http://xnjuriszkfrm.com/]xnjuriszkfrm[/url], [link=http://hgzkfsaourum.com/]hgzkfsaourum[/link], http://wnloyvrejyel.com/